Onnan kezdem, hogy a hétfői rohanós nap után izgatottan érkeztem a Momentánba. (Ismeritek őket? Ajánlom, hogy igen, de ha nem, a http://momentantarsulat.hu/ oldalon nézzetek utánuk :))
Szóval egy hónapja járok hozzájuk hétfő esténként az amatőr csapatukba szárnyat bontogatni, a hangomat keresni, lelazulni, barátkozni, nevetni, kikapcsolódni, feltöltődni, IMPROVIZÁLNI :)
A szokásos bizsergés bújkált bennem fél8 előtt... vajon menni fog-e? meg merek-e szólalni? jönnek-e az ötletek? ésatöbbi, ésatöbbi :), közben persze nagyban ment a csacsogás...
Szóval álltunk a folyosón, és éppen a szülésről beszélgettünk (mi másról? :)) Amikor odajött Attila:
:)
és megkérdezte, hogy megkaptam-e az üzenetét. Csak pironkodtam, és próbáltam villám sebességgel rájönni, vajon mit és miért üzenhetett, de nem jutottam semmire, a levél meg még nem ért el hozzám.
Kiderült, hogy Bódy Gergő kérte, hogy hívjam fel, a szuper blogom miatt!! (????)
:)
Még abban a percben megkaptam a számot, és már tárcsáztam is:
- Szia Gergő, XY vagyok, és Attila kérte, hogy hívjalak fel...
- Á, igen, Szia! Amiatt kereslek, hogy....
Én meg csak álltam, vigyorogtam, mint egy tál ibolya, ugyanis kiderült, hogy a Momentánon kívül Gergő a Klubrádióban vezet műsort keddi napokon, ahol egy bizonyos negyed órában bloggereket szólaltat meg, és a másnapi adás alanyaként: rám gondolt.
Még mindig nem értettem, hogy, és miért, és honnan jött az én blogom, mert az egy dolog, hogy én ismerem Gergőt, de ő nem tudja, hogy én ki vagyok. Kiderült, hogy a csoportból egy lány (akinek nem árulta el a nevét :)) nagyon szereti az írásaimat, és ő ajánlotta neki nagy szeretettel, miszerint a DulaLove méltó témája lenne egyik adásának.
Mélyen meg voltam hatódva!!
Abban maradtunk, hogy másnap délelőtt még egyeztetünk egy gyorsat, aztán 3/4 11kor hívni fognak a stúdióból. Nem kell bemennem, élő adásban, telefonon keresztül leszek majd hallható.
Fel voltam villanyozva, így jöttem haza, ahol nyugodt álmok találtak rám az éjszaka, és irtó izgatottan ébredtem reggel :)
Izgatott voltam, de nem féltem, és ez nagy szó nálam!
Épp úton voltam a most No1. állásomba (erről egy későbbi bejegyzésben :)), amikor hívott Gergő, és gyorsan megbeszéltük, hogy a téma ne is kimondottan a blog legyen, annál is inkább a dúlaság.
Valahogy éreztem :)))
Azonnal igent mondtam, hiszen ez az a dolog, amiről azt hiszem bármennyit tudok beszélni :)
A várva várt időpontban elvonultam, és vártam a hívást. Érkezett is azonnal, kis türelmet kértek, míg kapcsolnak, addig hallgathattam az előző interjút, és mire kellőképpen beszippantott magába a rádió, már meg is szólított Gergő:
- Szia Szepi!
- Szia Gergő!
(És már bele is csapott. Elmondta, hogy a dúla asszonytársi segítőt jelent, és felolvasta a következő bekezdést az egyik írásomból:
"Dúláskodni nem csak szüléseknél lehet!
Hihetetlen, de azt vettem észre, hogy ha egy barátnőmet elkísérem vásárolni, ott is dúla vagyok. Ha az Anyukámnak segítek jó kérdésekkel megtalálni a maga válaszait, akkor is dúla vagyok. Ha a szerelmem van elkenődve, vagy gondok vannak az életünkben, ott is megrázom magam, és dúla tudok lenni. Barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel, születésnél, halálnál, szerelemnél és válásnál, mindenhol dúlák vagyunk.
Innen jöttem rá, hogy a dúlaság nem csak "egy szakma", hanem egy minőség. A női lét egyik legkifinomultabb, legérzékenyebb minősége. Nagyon hálás vagyok az Életnek, hogy efelé terelt engem :)")
A többit élő szóban az alábbi linkről tudjátok elérni :)
A kérdések váratlanul értek, sokkal specifikusabbak voltak, mint általában egy első beszélgetés a "ki a dúla, mi a dúla" témakörben.
Nem bántam :)
Miután letettem a telefont, még néhány percig remegett a kezem, de aztán elvittek a teendők, és este jutott eszembe legközelebb foglalkozni a kérdéssel.
Akkor ugyanis vettem a bátorságot, és visszahallgattam a felvételt.
Őszintén... Ti hallottátok már vissza a hangotokat??
Számomra kimondottan traumatikus volt az első néhány másodperc.
Úúúúristen! Ilyen a hangom? Tényleg ilyen a hangom??? És Ti mindig ezt hallgatjátok, amikor rám jön a szómenés?? Ez nem hiszem el...
Aztán kénytelen voltam vele megbarátkozni, és egész közel kerültem magamhoz általa! :)
A válaszaimmal is nagyjából meg voltam elégedve, azt gondoltam, ha most tennék fel ugyanazokat a kérdéseket, ha más szavakkal, de ugyanazokat a válaszokat adnám.
Ez megnyugtatott.
Egyetlen dologban egészíteném még ki a mondókámat, méghozzá azzal kapcsolatban, hogy hogyan, s miért szakad meg a dúla és a mama, illetve az új család kapcsolata az első gyermekágyas találkozó után. Erre van egy nagyon kézenfekvő, és racionális válasz, ami bennem szorult: méghozzá az, hogy a dúlai kompetenciám a szüléskísérésig szól, én arra vagyok képezve, abban tudok felelősséget vállalni azért, amit teszek, míg minden, ami már csecsemőgondozás, szoptatás, gyereknevelés, szexualitás, stb., stb., nem dúlai hatáskör. Természetesen ha van rá tudásom, egyéb képzettségem, kísérhetem ezekben a folyamatokban is a családot, de az már akkor sem dúlai minőségben.
Hát ennyi :)
Köszönöm mindenkinek a biztatást, a kedves szavakat, és a gratulációkat :)
Ezennel ünnepélyesen bejelentem, a DulaLove következő szintre lépett :)
Számos új tartalommal jelentkezem.....
Coming soon...
:)
Büszke vagyok,hogy ismerhetlek :)
VálaszTörlésköszönöm szépen :)
Törlés