De hát valahogy el kell kezdeni egy blogot is, mint minden mást :)
Szóval, ma reggel még nem sejtettem, hogy blogot fogok indítani. Aztán a derekam közbeszólt, és ágyba parancsolt volna, de én inkább a széket választottam. Egy tál mandarin, a tegnapi csokis cookie és egy bögre tej, na meg a gondolataim... Valahogy így indult :)
Gondoltam, végre rendszerezem a receptjeimet, annyi van már. Na de akkor meg jó volna őket valahogy úgy csinálni, hogy más is megtalálja őket. Plusz annyi mindenem van már a dúlaságról is, azzal is kéne kezdeni valamit. Meg az ezer másik gondolatom, amit Amalfi Kapitány szerint sürgősen le kellene írnom, mert megválthatnám velük a világot (és hát ki vagyok én, hogy hátráltassam a világ megváltódását? :))
Na de miért pont DúlaLove, kérdezhetnétek.
Sokat töprengtem.
Aztán rájöttem, hogy na EZ AZ, ami igazán én vagyok.
Játék a szavakkal, az érzésekkel, a szerelemmel :)
Ha valaki megkérdezi, ki volnék, mi volnék, az első válaszom az, hogy dúla vagyok (a későbbiekben mesélni fogok erről is!) Aztán emellett még sok más, de ez mindent áthat. A kismamák kísérését, a szülésfelkészítéseket, a megszakítás nélküli jelenlétet, de a családi vagy baráti kapcsolataimban is megmutatkozik.
Egyszóval dúla vagyok, nem csak a hivatásomat tekintve.
Ezt az érzést szeretném megosztani Veletek, s hagyni, hogy szárnyra kapjon mindannyiunkban, s együtt repítsen tovább.
Jó utat nekünk :)
Örülök,hogy vagy,és,hogy itt vagy,és ,hogy olvashatlak:)
VálaszTörlésVárom a további bejegyzéseidet is,puszi
Drága Bogi! :) Én is köszönöm szavaidat, és hogy ennyi év után a sors újra összehozott minket, egy sokkal szebb minőségben, mint az valaha remélni mertem :) ölellek!
VálaszTörlés